Valóban felborult a nemek egyensúlya?
Egyre gyakrabban merül fel a téma, miszerint a nők kezdenek férfias jelleget ölteni a működésük vonatkozásában, míg a férfiak elvesztik e helyzetben azt a tűz erőt, amely mindig is meghatározó volt a férfi identitásban. Milyen szerepet játszik a nő most? Káoszba hullik minden vagy ez egy átmenet? Gyakran az elismert pszichológusok és egyéb segítő foglalkozásúak is aggódva tekintenek a helyzetre, nemhogy a férfitársadalom.
Egyesek káoszt látnak már a feminizmus kezdetétől, mások arról beszélnek, hogy a nőknek is joguk van az önérvényesítéshez. De ennyire?- kérdezik sokan. Hiszen ez sokszor már néha valóban túlzónak tűnhet. Mi a valóság és hol lesz ennek a folyamatnak vége?
Amennyiben Te is kíváncsian vagy aggódva tekintesz a folyamatra vagy egyszerűen nőként vagy férfiként szeretnéd megérteni mi zajlik a nemek között, akkor tarts velem, mert ez a cikk pont neked szól!
Ez most tényleg nem csak a felszínről fog szólni, hogy az egyenjogúság fontos, mert persze az, de ez még önmagában senkinek sem adott kielégítő választ. A nők lehetőségeinek korlátozása, az erre való ébredés csak egy – a nők számára érzékelhető és felismerhető – ok volt arra, hogy beinduljon a folyamat.
A Feminizmus a szétszakadt emberi tudat rétegek összerendeződése folyamatának elkerülhetetlen része.
Megállhattak volna a nők azon a ponton, hogy tanulhatnak, munkát vállalhatnak, mi több politikai szavazati joguk lett, de nem… valami hajtja őket tovább. Ahogy mondani szokták elkapott őket a gépszíj és hihetetlen energiával húzza őket előre. Ez ironikus, mert a húzóerő az férfi energia, a tolóerő a női, ugyanakkor valóban nem kell a nőket noszogatni, tolni, hogy haladj már az utadon. Valóban! – ez a férfi típusú energia, ami hajtja a nőt nem más, mint a bölcsesség.
Honnan indult a történet?
Kezdetben nőies nők voltak és férfias férfiak. Legalábbis ekként aposztrofálható azt az állapotot. Hiszen ezeknek a szóösszetételeknek, melyek így egy erőteljes nyomatékot adnak a nemiségnek, most van jelentőségük, amikor azt érezzük, hogy valami megborult és keressük az egyensúlyt.
Lássuk be az egyensúly egy instabil állapot, bármikor megbillenhet és amire lehetőség van, az meg is fog történni. A szerepek mozgásban vannak – nem mindig tudjuk, ki mit lép vagy mire vár, és kiáldoz fel mit, a végső játszmában.
Univerzumunk és benne minden ember az egyensúlyt csak addig keresi, amíg nincs lehetősége arra, hogy stabilitást nyerjen. Ez ugyanis a végcél. Amíg a libikókát tengelybe állítjuk, addig maximum megpihenhetünk egy ideig, de mindannyian megtapasztaltuk a játszótéren is, hogy megváltozott erőviszonyok mellett valaki feneke alatt koppan a hinta.
„Férfi és nő egységbe, egyenlőnek lett teremtve, de nem egyformának!”
Egymást kiegészítették. Mindketten a szerelmet kapták meg energiaként és működésüket tekintve a feltétel nélküli szeretetre vagy azt is mondhatnám a teljes elfogadásra támaszkodtak. A maguk egységében éteri energiában voltak, külön-külön pedig tűz és víz.
A káosz helye a folyamatban
Nem szeretnék most hosszas teológiai okfejtésbe bonyolódni a teremtésről, az emberiség megcsalatásairól és a nekünk dobott mentőövekről, mert mindegy is, hogyan jutott el az emberiség oda, hogy a férfi tűz energiája kis híján felégette a Földet és láthatatlanná tette az emberi érzéseket.
Tény, hogy Madách Imre Az ember tragédiája című műve gyönyörűen láttatja a folyamatot, aminek leírásában nem szeretnék versenyre kelni vele. Szívesebben tárok fel inkább egyfajta jövőképet.
A két nemi jelleg ma is megmutatkozik, bár van bőven keveredés. Az is igaz, hogy a nők sokkal inkább vannak még mindig az érzelmi világukba merülve, mintsem az anyagban. Vitathatatlan az is, hogy a test-lélek-szellem hármas egysége miatt megtagadhatatlan az anyagi létsík a számukra, hisz a szexualitás, az anyaság visszahorgonyozza őket újra és újra. Nos a férfi energia használata is pont ezt hozza el a számukra még intenzívebben, ugyanakkor a férfiak el mernek rugaszkodni az anyagtól és kezdik megélni az érzéseiket.
Mindig minden változik és fejlődik vagy hanyatlik. A folyamatokban is az univerzumunk hármas egysége jól megfigyelhető: teremtés/születés – átalakulás/káosz – lebontás/tisztulás. Persze itt nem áll meg, hiszen a folyamat körbejár, bár nem egyenletes a tempó. A káosz hordozza magában a rendszer ejtette sebeket, de a gyógyulás lehetőségét is. Ami ma kaotikusnak tűnik, az csak egy játszma közepén rögzített pillanatkép. A végkifejlethez még több lépés vezet – és talán új szabályok is. Hogy is van ez a nemeket illetően?
A férfi tűz ereje mindent felperzselt és láthatatlanná tette a nőt
Mint már említettem, egykoron a nő és férfi párban egységben voltak. Különböző hatások okán ez az egység megszakadt és a nemek külön fejlődési útnak indultak. Az összhang megszűnésével a test, lélek és szellem szintjén működő tudatmezők szintén szétváltak. Az emberiség pedig azóta is kutatja az igaz szerelem titkát.
A férfi tűz ereje felperzselte a nőt, mint víz elemet, de nem váltott a nő elemet, csak „halmazállapotot”. A nő nehéz párává vált, de még mindig víz elemű. Ekkor viszont már nem áramlott inkább csak gomolygott, alkalmazkodott, próbálta kitölteni a világban, a családban, a férfi által hagyott űrt. Időnként besűrűsödött és lecsapódott. Ezt nyilván egy nyilván családon belül érzékelni lehetett, de a nő a társadalom számára láthatatlanná vált, vagy éppen teherré, akit el kell tartani.
„A nőt öntudata és bölcsessége hívta harcba.”
Lélekből éltek már akkor is, így nem fegyvert ragadtak, csak szót emeltek jogaikért. Most több férfi talán egyszerre emelne hangot: „Megkapták… még sem állnak le.” Megértem, mert átlátom a helyzetet. A nők ellepték már azokat a munkahelyeket, melyek sokáig férfi kiváltságként voltak jelen a társadalom-gazdaságban. Akár mérnöki pozíciók, orvosi, hivatali pozíciók, sőt akár a politika.
Egy nap, körbe néz a férfi és azt látja a munkahelyén nők veszik körül. Hazamegy és még nincs otthon a felesége, mert ő még reggel oviba vitte a gyereket és ezért a munkahelyén később végez, mi több lehet, hogy ennek okán a gyerekért is az apának kell mennie.
Ha ez még nem elég, hogy arra eszmél, hogy egy nő felveszi vele a szakmai versenyt, váratlanul azon kapja magát, hogy már – például a hivatalban – a főnöke is nő… Majd ismét hazamegy és a felesége még lehet hosszabb-rövidebb ideig a munka hatása alatt van és kiosztja a feladatot, miben kellene segíteni, hogy este együtt le tudjanak ülni a vacsorához.
Érthető, hogy mindenhol a nőkkel való versenyhelyzetet érzi a férfi és már nem is tudja mit lépjen. Már az udvarlás sem elég jó a feleségének vagy úgy általában véve egy nőnek (ez sem véletlen, de ez külön cikket érdemel), férfi energiáit nem tudja működtetni.
„A nő nem vált tűzzé, mint a férfi, csak újra láttatja magát és szabályozza férfierőket.”
A férfiak arra lettek szocializálódva, hogy fojtsák el az érzéseiket. Könnyes szemmel nem lehet se csatába menni, se vadászni. Ezt azonban a nőnek is meg kell tanulnia. Nos… nem az érzéketlenséget, mert sok férfi sem volt az régen sem, hanem az érzelem szabályozást. Talán ahogyan a nő feladta magát és nehéz párává vált, úgy a férfi is megtagadta idővel önmagát is elfelejtette, hogyan kell lélekből élni, pedig kezdetben innen indultunk.
Királynők a királyok oldalán
A férfi energia erősen védelmező, koncentrációt igényel és tiszta fejet. Meg kell neki teremteni a feltételeket ahhoz, hogy megadhassa lelkének a belső engedélyt arra, hogy ismét ne csak érezzen, de meg is élje az érzéseit. Ehhez egy nőnek át kell tudni venni a védelmező szerepet. Ez nem egy új elmélet. Gondoljunk csak Carl Gustav Jung archetípus-elméletére, amely már az 1912-ben megjelent „az átváltozás szimbólumai” (Symbols of Transformation) című művében körvonalazódott és az elméletét a század közepére még inkább elmélyítette. A női archetípusok között nevesítette a királynő archetípust, aki jellemzően elviszi a hátán a fél országot, amíg a király távol van.
„A szüfrazsettek kezdeményezése, akkoriban még talán nem láthatóan, jól támogatták az emberi globális tudatfejlődés szükséges folyamatát.”
A nők az értelem és bölcsesség terén találjanak végre biztos fogást stabilizálva érzelmi tudatukat, és ezzel együtt a férfit felszabadítva időszakokra a korábbi testi (bölcs és éber) terheltség alól. Átvállalják a férfi minőséget, hogy lehetőséget adjanak nekik is érzelmeik, női oldaluk megélésére, majd a lelki stabilitás elnyerésére. A támogatás női energia és ezt a nők megtartották! Valóban a férfiak számára lekövethető módon kell a nőknek játszani, az erősebbik nem által oly sokáig megtagadott létsíkon.
Nem elég nőies nőnek, vagy férfias férfinek lenni, mert ezek az energiák meghaladottak.
Az egyéni tudat csak úgy hívható ismét egységre, ha mindenki megtapasztalja önmagát és stabilitást adnak minden létsíknak. Test-lélek-szellem egyszerre mindhárom az ember, s e három létsík tudatának szétesettsége vagy rendezettsége mutatja meg az egyén valódi minőségét.
Amíg nem látod tisztán a célt, addig ne akarj taktikát váltani
Lehet tiltakozni, tagadni, ami zajlik, de a folyamat már tart és a vége felé járunk. Akinek van rá szeme, látja, hogy jó az irány, tiszta a stratégia és a hozzá társított taktika is. Miért adnánk fel?
Amit most Te is és mindenki tapasztal valóban káosz a szó nemesebbik értelmében. Nő és férfi úton van az egység felé. Ennek az útnak is több egyensúly állapota volt és talán pont ezért tanácstalan mindenki, mert ezt megint elveszett. De ne feledd az egyensúly alaptermészete, hogy bizonytalanságot tartogat. Káoszos és labilis lesz minden, míg végül a káosz örvénye kiveti magából a tiszta minőséget és a lebontás is felgyorsulhat és teljessé válhat.
A következő nagy állomás már a férfi és nő egységes működése lesz. Az, hogy ebben a folyamatban egyénileg ki hol tart, az eltérő, de globálisan nézve a lebontás már megkezdődött. Nincs más dolgod, mint haladni az energiák áramlásával.
„Férfi vagy? Akkor motiváld a nőt a jelenléteddel, hogy fejlődhessen és kövesd szívének igaz dallamát, hogy rátalálj a saját lélekhangodra is.
Ha pedig nő vagy, akkor énekelj és táncolj még hangosabban, de ügyelj, hogy azt bölcsen tedd, hogy a férfi merjen hangolódni rád!”
Nem kilátástalan ez, csak egy út, a nő és férfi egysége, víz és tűz általi éterivé válásának folyama, amely a teremtő minőséget hozza majd el az emberiség számára.
Ne feledd! Mindig van egy utolsó lépés, ami végül mattot ad és lehet patthelyzet is. Nos az biztos, hogy a folyamat végén nő és férfi egységbe kerülve együtt nyerik meg a játszmát. Mégis azt hiszem, hogy minket embereket is meghaladóan valaki vaki(k)nek mattot ad!
A káosz nem ellentéte az öntudatnak, hanem annak a felismerésnek a velejárója, hogy többet érdemelnek. Következménye és előszobája az egységtudatnak. De mindig lesz egy ajtó, amit majd ki kell nyitni, ahol egy újabb káosz vár, de az emberiség újra és újra meghaladja, mert már valóban felébredt rá és nem felejti, tudja:
Többet érdemel!
Szeretettel ölellek!
Jakab Judit
